A 2023. évi üzleti tervezésben a működési költség csökkentése illetve az erőforrás-hatékonyság került a fókuszba, emiatt különösen időszerű a körforgásos gazdaság módszerének alkalmazása.

A módszer, kiragadva a fenti példát, az erőforrás-hatékonyság területén nemcsak gazdasági megtakarítást jelent, hanem csökkenti azt a kockázatot, amely az alap- és nyersanyagok árváltozásából és beszerzéséből fakad.

Ezen felül a rendszer új értelmezést ad a tervezésnek, az előállításnak és a felhasználásnak, az értéklánc minden elemében lehetőséget teremt a költségcsökkentésre, illetve a bevételnövekedésre. Tehát alkalmazása pénzügyi megfontolásból, gazdasági racionalitás okán is indokolt.

Az alkalmazás finanszírozásának lehetséges, de nem kizárólagos módjai az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye, a fejlesztési adókedvezmény, a zöld kötvény, a kis- és középvállalkozások tárgyi eszköz beruházáshoz kapcsolódó adókedvezménye és az európai források,

Ha áttekintjük a témához kapcsolódó hazai és az európai szabályozás trendjét, belátható, hogy a téma megkerülhetetlen. A júliustól hatályos magyar jogszabályváltozás szerint a kiterjesztett gyártói felelősség, valamint a környezetvédelmi termékdíj módosítása okán a gyártók szélesebb köre viseli a pénzügyi felelősséget a terméke hulladékká válást követően, azaz a hulladékkezelés során is. A környezetvédelemben a büntetőadók mellett az európai szabályozás a hozzáadottérték-adó olyan alkalmazását szorgalmazza, mely a körforgásos gazdaság támogatását célozza.

Emellett az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok kapcsán újabb környezetvédelemhez kapcsolódó feladatok várhatók a 2024-es üzleti évre vonatkozóan az 500 fő feletti közérdekű vállalatokra és az ellátási lánc tagjaként, beszállítóikra. A felkészülést idén érdemes elkezdeni oly módon, hogy az elmúlt év adatairól ESG (Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási)) pilot jelentést készítünk. A tendencia a következő: a 2025. évtől kezdődően a 250 fő feletti társaságoknak is ilyen módon kell jelenteniük.

Egy gondolattal visszautalva a finanszírozásra: az Európában kezelt befektetési vagyon meghatározó hányada ESG-alapú. Kutatások szerint az Európai Befektetési Alapok teljes vagyonának 46-56%-át teszik ki, szemben a 2021 végi adatok 37%-ával, és az előrejelzések szerint az európai intézményi befektetők 66%-a felhagy a nem ESG-alapú befektetéssel, további kétharmaduk  2023 végéig tervezi ezt.

Forrás: https://www.funds-europe.com/news/european-esg-assets-to-reach-9-trillion-by-2025